Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot az Irán elleni amerikai támadás miatt
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az izraeli-iráni háború hatásai el fogják érni Európát is, de Magyarország kedvezőbb helyzetben van.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az izraeli-iráni háború hatásai el fogják érni Európát is, de Magyarország kedvezőbb helyzetben van.
Egyes korábbi képeken az is látható, hogy napokkal az amerikai támadás előtt jelentős teherautó-forgalom zajlott az üzemnél.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
A magyar kormánytagok fél napja hallgatnak az izraeli-iráni konfliktus elmélyülését okozó támadásról.
Erről ír a világsajtó.
Abbász Aragcsi az Egyesült Királyság és az Európai Unió azon felszólítására reagált, miszerint Iránnak „vissza kell térnie” a tárgyalóasztalhoz, mondván: országa soha nem hagyta el azt.
Amos Yadlin olyan emberként osztja meg véleményét a külvilággal a New York Times-ban, aki 1981-ben és 2007-ben közreműködött az iraki, illetve szír nukleáris erőmű lerombolásában, ám úgy gondolja, hogy messze nem volt egyik sem olyan veszélyes, mint most Irán.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
A háború kiszélesedésével akár 130 dollár fölé is szökhet a kőolaj jegyzése.
Izraelben sebesültjei vannak a vasárnap reggeli iráni rakétatámadásnak – jelentette e helyi mentőszolgálat
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
Megölték a Forradalmi Gárda két másik parancsnokát is, Behnam Csahrijarit és Aminpur Dzsudakit is.
A felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában, ugyanakkor azt is szorgalmazták az európai politikusok, hogy Irán üljön le az Egyesült Államokkal is egyeztetni.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van. Egyedül az USA-nak van olyan bombája, amely elpusztíthatná, ezért is nagy kérdés, hogy az amerikaiak belépnek-e a háborúba.
Alekszej Likacsev azt követően szólalt meg, hogy Izrael bejelentette, csapást mértek a létesítményre.
Az izraeli elnök mindezt egy olyan kórház előtt mondta, ahol egy iráni csapás komoly károkat okozott.
Egy felszállással akár 35 órán át is a levegőben tud maradni a legtitkosabb amerikai repülőgép, amiről akkor is kiadható a parancs egy atomcsapásra, ha a Pentagon már megsemmisült.
Az amerikai elnök katonai fenyegetéssel ártalmatlanná teheti az iráni rezsimet, nehogy szétessen az állam és politikai vákuum keletkezzen, mert az súlyos veszélyekkel járna. Ezt fejti ki a Wall Street Journalben megjelent elemzésében Wesley Clark, aki három éven át, 2000-ig állt a NATO egyesített haderőinek élén.